„Építész és képzőművész…

...ez áll a névjegykártyámon; valójában épp annyira vagyok grafikus, mint amennyire építész, és épp annyira építész, mint amennyire képzőművész; nem egyszerűen házakat, hidakat és mindenféle furcsa építményt rajzolok, hanem papíron fel is építem őket, mivel tudom, hogyan működnek, majd történeteket és meséket mondok el, a tollammal bejárva az általam megalkotott városok minden zugát.

Rajzaim témája Budapest, és általában A Város, a metropolisz. Madártávlatból szemlélve vagy a szürreálisan organikus tégla- és vasdzsungelbe gabalyodva: hol játékosan, hol ironikusan, többnyire fekete-fehérben, időnként színesen. Amikor az emberek elhagyják a települést vagy egy épületet, a természet lassan visszahódítja. De mi történne, ha minden fordítva zajlana, és az elhagyatott városok, vasgerendák, téglakémények, csővezetékek életre kelnének, majd élő szervezetekkel keverednének?

Műveim születésének műfaja: vegyes technika; toll és tus papíron, majd digitális tollal módosítom és újraértelmezem az eredeti rajzot, végül pedig nyomatokat készítek.

Magyar Béla magyar építész, képzőművész és tervező.

Miskolcon született, abból a városból származik, amely egykor a magyarországi nehézipar fellegvára volt. A málladozó régi ipari épületek fakuló emlékeztetőként teszik részletgazdagabbá a szürrealisztikus városképeket...

Hűséges szeretete a metropoliszhoz, Budapesthez kötődik. Kora gyermekkora óta itt él, művészként és tervezőként pedig személyes fejlődése teljes mértékben összefonódik a város átalakulásával. A metropolisz részleteinek és rejtett zugainak ismerete és megértése személyiségének és munkásságának szerves részévé vált.

Béla 1981-ben szerzett építész diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Pályafutását építkezéseken kezdte, ahol az alkotás folyamatát a kezdetektől megismerte.
Ezt követően saját kiadót alapított, ahol a vállalati arculattal foglalkozó szakemberek számára szerkesztett kézikönyveket.
1986–87-ben Ausztráliában építészeti illusztrátorként is dolgozott.
Jelenleg 1990 óta saját grafikai stúdiójában dolgozik.

A művészet és az aktív rajzolás, festés iránti szeretete a középiskolában kezdődött, a szürrealista fantáziavilág, különösen Max Ernst, Paul Delvaux, René Magritte, Giorgio de Chirico és Salvador Dalí hatására.
Az első toll- és tusillusztrációk az egyetemi tanulmányai alatt születtek.

Ezek az első rajzok, például „Az állomás” vagy „Amikor a természet visszavág…”, megalapozták stílusát – a nagyon részletes, finoman kidolgozott vonalvezetést. Béla az építészek műszaki tollával (rapidográffal) dolgozott a digitális világ megjelenéséig.

1979–1986 – Toll- és tusrajzok. Elsősorban fekete-fehér toll- és tusrajzok
rapidográffal készültek, Andrej Tarkovszkij filmjeinek képei (például a Sztalker) és Luis Buñuel abszurd gondolatai ihlették őket. Szürreális fantáziavárosképek burjánzó csővezetékekkel, fákként növekvő kéményekkel, veszélyes hidakkal, omladozó, pusztuló ipari épületekkel, téglából és építési acélból készült emberekkel – akik digitális betűtésztát esznek…

1989 – Madártávlati térképek. Budapesttel kezdve a buja, szürreális álmokat valódi városok madártávlati városképei váltották fel, amelyek gyermekmesék illusztrációira emlékeztetnek. Budapest, Magyarország, Szentendre – ezek a nagyméretű (Budapest eredetije több mint 2 méter hosszú) illusztrációk térképszerű városképek, de nem pontos térképek. A város lényegét, összefoglalását jelenítik meg: a művész szemén keresztül láttatják madártávlatból. Béla építészként nem egyszerűen felvázolta, hanem meg is szerkesztette az épületeket és a hidakat. Az épületek ugyanolyan szilárdan állnak, mint a valódiak, mert tudja, mi történik a házak teteje alatt.

Béla tintavonalaival történeteket mesél a városról: házakról, épületekről, buszokról és olyan metróvonalakról, amelyek már nem láthatók – régen eltemették, lebontották vagy átépítették őket.
A számítógépes effektek leegyszerűsített, arctalan, sztereotip vizuális élményével szemben
madártávlati térképei rengeteg felfedeznivalót és csodálnivalót kínálnak órákra, hetekre, sőt akár hónapokra is.

Lehetővé teszik, hogy kérdések merüljenek fel a nézőben; felkeltik az érdeklődést, és vágyat ébresztenek a képeken ábrázolt élet felfedezésére.
A madártávlati térképek tűhegyű műszaki tollal készültek pauszpapírra.

A rajztechnikát Gabriel García Márquez írástechnikája ihlette – a művész napjainkban is szabad kézzel dolgozik, de digitális tollal, digitális táblán.

  • Citygraph Galéria és Stúdió

    1055 Budapest, Falk Miksa utca 6. 

    Nyitvatartás:

    Kedd:          12:00–18:00
    Csütörtök:         12:00–18:00
    Péntek:              12:00–18:00

    A többi napon előzetes időpont-egyeztetéssel vagyunk nyitva: +36 30 967 5100

    Galériánkban euróval és bankkártyával is fizethet.

    Google Térkép: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 6. 
  • Citygraph művészeti és ajándékbolt

    1056 Budapest, Váci utca 51.

    Nyitvatartás:

    Hétköznapokon:        10:00-18:00
    Hétvégén:        10:00-18:00

    Kapcsolat
    Telefon: +36 30 967 5100
    E-mail: info@citygraph.net

    Galériánkban EUR-val és bankkártyával is fizethet.

    Google Térkép: 1056 Budapest, Váci utca 51. 
  • Citygraph Wesselényi – Művészeti és ajándékbolt

    1075 Budapest, Wesselényi u. 14.

    Nyitvatartás:

    Hétköznapokon:        10:00–22:00
    Hétvégén:        10:00–22:00

    Kapcsolat
    Telefon: +36 30 967 5100
    E-mail: info@citygraph.net

    Galériánkban EUR-val és bankkártyával is fizethet.

    Google Térkép: 1075 Budapest, Wesselényi utca 14.