"Építész és grafikus...

...ez olvasható a névjegykártyámon; valójában nagyon grafikus vagyok építészként és nagyon építész mint képzőművész; Nem egyszerűen csak házakat, hidakat, mindenféle furcsa építményt rajzolok, hanem papírra építem őket, mivel tudom, hogyan működnek, aztán történeteket és meséket mesélek, a tollammal végigsétálok a városok minden sarkán. teremt.

Rajzaim témája Budapest, és általában a Város, a metropolisz. Madártávlatból, vagy belegabalyodva a szürreálisan organikus tégla-vas dzsungelbe, hol játékos, hol ironikus, általában fekete-fehér, hol színes. Amikor az emberek elhagynak egy várost vagy épületet, a természet lassan visszaveszi azt. De mi van akkor, ha minden fordítva történik, és életre kelnek az elhagyott városok, vasgerendák, téglafalú kémények, csővezetékek, és keverednek élő szervezetekkel?

Műfaj, amelyben műveim születnek: vegyes technika; tollal és tintával papírra, majd módosítom, digitális tollal újraértelmezem az eredeti tervet, végül nyomatokat készítek."

Magyar Béla magyar építész, grafikus, tervező.

Miskolcon született, abból a városból származik, amely egykor a magyarországi nehézipar fellegvára volt. Az omladozó régi ipari épületek elhalványuló emlékeztetők, amelyek részletezik a szürrealisztikus városképet...

Hűséges szerelme a metropoliszhoz, Budapesthez tartozik. Kora gyermekkora óta itt él, és személyes művészi és tervezői fejlődése teljes mértékben összefonódik a város metamorfózisával. A részletek és a metropolisz rejtett zugainak megértése és ismerete részesíti önmagát és munkáját.

Béla 1981-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Kezdetben építkezéseken dolgozott, és a semmiből ismerte meg az alkotást.
Ezt követően megalapította saját kiadói szerkesztési kézikönyveit arculattal foglalkozó szakemberek számára.
1986-87-ben építészeti illusztrátorként is dolgozott Ausztráliában.
Jelenleg 1990 óta dolgozik saját grafikus stúdiójában.

Szerelme, aktív rajzolása és festészete a középiskolában kezdődött, a szürrealista fantáziavilág, különösen Max Ernst, Paul Delvaux, René Magritte, Giorgio de Chirico és Salvador Dali ihlette.
Az első toll- és tusillusztrációk az egyetemi tanulmányok során születtek.

Azok az első rajzok, mint az „Az állomás” vagy a „Amikor a természet visszavág…” megalapozták stílusát – nagyon részletgazdag, finoman kidolgozott vonalvezetés. Béla a digitális világ megjelenéséig az építészek műszaki tollával (rapidográf) dolgozott.

1979-1986 – Toll- és tintaillusztrációk. Elsősorban fekete-fehér toll- és tusillusztrációk
Rapidográffal készültek, Andrej Tarkovszkij filmjeinek képei (pl. Stalker) és Luis Bunuel abszurd gondolatai ihlették. Szürrealista fantasy városképek burjánzó csővezetékekkel, fákként növekvő kéményekkel, veszélyes hidakkal, omladozó, pusztuló ipari épületekkel, téglából és építőacélból készült emberek – digitális leveles tésztát evő…

1989 – Madártávlati térképek. Budapesttől kezdődően a buja, szürreális álmokat felváltották a valóságos városok madártávlati városképei, amelyek gyerekmesék illusztrációinak tűnnek. Budapest, Magyarország, Szentendre – ezek a nagyméretű (Budapest eredetije több mint 2 méter hosszú) illusztrációk térképszerű városképek, de nem pontos térképek. A lényeget, a város összefoglalását, madártávlatot képviselik a művész szemével. Béla építész lévén inkább építette az épületeket és a hidakat, mintsem vázolta azokat. Az épületek ugyanolyan szilárdan állnak, mint a tényleges épületek, mert tudja, mi történik a házak teteje alatt.

Béla a városról mesél tintavonalaival, házakkal, épületekkel, buszokkal, földalatti vasutakkal, amelyeket ma már nem látni – eltemették, lebontották, újjáépítették régen.
Ellentétben a számítógépes effektusok leegyszerűsített, arctalan, sztereotip vizuális élményével,
madártávlati térképein sok felfedeznivalót találhat, és órákon, heteken vagy akár hónapokon át csodálkozhat rajta.

Lehetővé teszik, hogy kérdések merüljenek fel a nézőben; felkeltik az érdeklődést és felkeltik a vágyat a képeken ábrázolt élet felfedezésére.
A madártávlati térképek műszaki tollal készültek pauszpapírra.

A rajztechnikát Gabriel García Márquez írástechnikája ihlette – a művész napjainkban is szabadkézi, de digitális tollal, digitális táblagépen dolgozik.

  • Citygraph Galéria és Stúdió

    1055 Budapest, Falk Miksa utca 6.

    Nyitvatartási idő:

    Kedd: 12:00-18:00
    Csütörtök: 12:00-18:00
    Péntek: 12:00-18:00

    A többi napon előre egyeztetett időpontban tart nyitva: +36 30 967 5100

    Galériánkban euróval és bankkártyával is fizethet.

    Google Maps: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 6. 
  • Citygraph művészeti és szuvenírbolt

    1056 Budapest, Váci utca 51.

    Nyitvatartási idő:

    Hétköznap: 10:00-18:00
    Hétvégén: 10:00-18:00

    Érintkezés
    Telefon: +36 30 967 5100
    E-mail: info@citygraph.net

    Galériánkban euróval és bankkártyával is fizethet.

    Google Maps: 1056 Budapest, Váci utca 51. 
  • Citygraph művészeti és szuvenírbolt

    1075 Budapest, Wesselényi u. 14.

    Nyitvatartási idő:

    Hétköznap: 10:00-18:00
    Hétvégén: 10:00-18:00

    Érintkezés
    Telefon: +36 30 967 5100
    E-mail: info@citygraph.net

    Galériánkban euróval és bankkártyával is fizethet.

    1075 Budapest, Wesselényi utca 14.